"A kapitány a hajóhídról lekiállt a gépészhez: Mennyi?
 
A gépész válaszol: nyolcan!
 
Kapitány: Mi nyolcan?
 
Gépész: Mi mennyi? "

 

 

 
 
Marketingkutatással foglalkozó szakemberek, kutató cégek sokszor kerülnek olyan helyzetbe, hogy a kutatási eredményeket olvasó laikus közönség a fejét csóválja a különböző kutatási eredmények láttán és kijelenti, hogy ennek az eredménynek nem hisz, mert máshol más számot látott. Ezek után legyint egyet és levonja a következtetést, hogy a piackutatásnak nem lehet hinni és odébb áll. Mi viszont nem állhatunk odébb, hiszen a szakmánk alapját, a kutatások hitelességét kérdőjelezik meg az „odébb állók”.
 
Tegyük fel a kérdést! Vajon tényleg igaza van az olvasónak abban, hogy nem hisz a piackutatási adatoknak? Mi magunk mennyire hiszünk például ezeknek a számoknak, amelyek a hazai okostelefon használati arányt mutatják?
 
IDC 15%
Ipsos 24%
NRC 18%
Ipsos 26%
 
A szórás ugye nagy és ha nem értenénk a szakmánkhoz, akkor azt modanánk, hogy de durva eltérések. Mi az ördögöt csinálnak ezek a cégek, ha még mérni sem tudnak!!!!
 
Pedig a helyzet az, hogy mérni tudunk csak éppen nem tanultunk meg úgy kommunikálni a számokat, hogy azok egyértellműek legyenek vagy legalábbis összehasonlíthatók.
 
Gondolom a hozzáértő olvasó már rég feltette a kérdést magában: Kiket is reprezentálnak ezek az adatok? Mert hát az eltérések természetesen ebből adódnak és nem abból, hogy össze-vissza mérnek a cégek. Mindegyik cég saját bázisára százalékolta az eredményeket és ezen százalékok természetesen eltérnek. Az lenne a rossz, ha más célcsoportokon mérva azonos százalékok jelennének meg a kutatásokban.  
 

Ha nem a százalékos eloszlásokat vizsgáljuk meg, hanem az okostelefont használók számára vagyunk kíváncsiak és ezen számokat tesszük egy táblázatba, akkor azonnal láthatóvá válik, hogy vajon a kutató cégek jól dolgoztak-e? 

 

 

 

 

Mint látható a különböző mérési eredmények konzisztensek egymáshoz viszonyítva és a mérések százalékos különbségei érthetővé válnak, amikor az adott célcsoport felhasználóinak számát hasonlítjuk egymáshoz.

A nagyobb létszámú 18-49 éves lakossági célcsoporton belül mért 18,4%, 825 ezer fős felhasználó száma pontosan illeszkedik a kisebb létszámű 18-49 éves netezők 26%-hoz, ahol is 770 ezer főről beszél a kutatást végző cég.
 

A számok nyelvén beszélni persze nem könnyű feladat, hiszen minden kutató cég saját vagy ügyfelei igényei szerint határozza meg a kutatása célcsoportját, azonban azzal segíthetnénk a megértést, hogy nem csak százalékokat, hanem az ehhez tartozó felhasználói számokat is közölnénk a kutatások mellé, megmondva, hogy „mi az a mennyi”.     

 

Kellemes Húsvéti Ünnepeket Mindenkinek! :)

A bejegyzés trackback címe:

https://marketingkutatas.blog.hu/api/trackback/id/tr242847255

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása