"A kapitány a hajóhídról lekiállt a gépészhez: Mennyi?
A gépész válaszol: nyolcan!
Kapitány: Mi nyolcan?
Gépész: Mi mennyi? "
Marketingkutatással foglalkozó szakemberek, kutató cégek sokszor kerülnek olyan helyzetbe, hogy a kutatási eredményeket olvasó laikus közönség a fejét csóválja a különböző kutatási eredmények láttán és kijelenti, hogy ennek az eredménynek nem hisz, mert máshol más számot látott. Ezek után legyint egyet és levonja a következtetést, hogy a piackutatásnak nem lehet hinni és odébb áll. Mi viszont nem állhatunk odébb, hiszen a szakmánk alapját, a kutatások hitelességét kérdőjelezik meg az „odébb állók”.
Tegyük fel a kérdést! Vajon tényleg igaza van az olvasónak abban, hogy nem hisz a piackutatási adatoknak? Mi magunk mennyire hiszünk például ezeknek a számoknak, amelyek a hazai okostelefon használati arányt mutatják?
IDC 15%
Ipsos 24%
NRC 18%
Ipsos 26%
A szórás ugye nagy és ha nem értenénk a szakmánkhoz, akkor azt modanánk, hogy de durva eltérések. Mi az ördögöt csinálnak ezek a cégek, ha még mérni sem tudnak!!!!
Pedig a helyzet az, hogy mérni tudunk csak éppen nem tanultunk meg úgy kommunikálni a számokat, hogy azok egyértellműek legyenek vagy legalábbis összehasonlíthatók.
Gondolom a hozzáértő olvasó már rég feltette a kérdést magában: Kiket is reprezentálnak ezek az adatok? Mert hát az eltérések természetesen ebből adódnak és nem abból, hogy össze-vissza mérnek a cégek. Mindegyik cég saját bázisára százalékolta az eredményeket és ezen százalékok természetesen eltérnek. Az lenne a rossz, ha más célcsoportokon mérva azonos százalékok jelennének meg a kutatásokban.
Ha nem a százalékos eloszlásokat vizsgáljuk meg, hanem az okostelefont használók számára vagyunk kíváncsiak és ezen számokat tesszük egy táblázatba, akkor azonnal láthatóvá válik, hogy vajon a kutató cégek jól dolgoztak-e?
Mint látható a különböző mérési eredmények konzisztensek egymáshoz viszonyítva és a mérések százalékos különbségei érthetővé válnak, amikor az adott célcsoport felhasználóinak számát hasonlítjuk egymáshoz.
A nagyobb létszámú 18-49 éves lakossági célcsoporton belül mért 18,4%, 825 ezer fős felhasználó száma pontosan illeszkedik a kisebb létszámű 18-49 éves netezők 26%-hoz, ahol is 770 ezer főről beszél a kutatást végző cég.
A számok nyelvén beszélni persze nem könnyű feladat, hiszen minden kutató cég saját vagy ügyfelei igényei szerint határozza meg a kutatása célcsoportját, azonban azzal segíthetnénk a megértést, hogy nem csak százalékokat, hanem az ehhez tartozó felhasználói számokat is közölnénk a kutatások mellé, megmondva, hogy „mi az a mennyi”.
Kellemes Húsvéti Ünnepeket Mindenkinek! :)
Utolsó kommentek